Nyelvtanulásról, gyereknevelésről, táplálkozásról, történelemről, jelenről és jövőről...

Hajnal Anett

Meddig éltek az őseink? - Az írástudatlan parasztasszony

2020. január 09. - Hajnal Anett

Általánosan elterjedt nézet, hogy régen az emberek sokkal hamarabb meghaltak, mint mostanában.

Biztos előfordult ilyen, bár ugye az ilyen általános kijelentéseknél nem árt tisztázni, hogy ki mit ért a "régen"  szó alatt. Mert a múltunk nem egy egységes massza, hanem sok-sok különböző korszak egymást követő szakaszaiból áll. 

Az előző bejegyzésben írtam a nagyapámról, aki gyógyszerész volt, és csodával határos módon megúszta a második világháborút (bár ez a csoda első pillantásra inkább tragédiára hasonlított), így szép kort érhetett meg.

Az legrégebben élt felmenőm, akinek tudom a születési és halálozási dátumát, a nagyanyám ágáról való ükanyám. Stadler vagy Staller Rozinának hívták. Ezt nem olyan könnyű eldönteni, mert mind a két írásmódot láttam hivatalos iratokban. Nagyon kíváncsi vagyok, ő mit mondott volna, mert a nevét leírni nem tudta.

parasztcsaladfortepan_114817.jpg

Kép: Parasztcsalád műtermi fényképe 1900-as dátummal. A kép illusztráció, forrás: Fortepan

 

Láttam Rozina a végrendeletét, amely 1898-ban keltezett. Egy X jelezte az örökhagyó aláírását.

Rozina 1816-ban született, az ő gyerekkorában még nem volt iskolakötelezettség Magyarországon, így hát nem is járattak minden gyereket iskolába - a lányokat meg pláne nem. Volt azoknak dolguk otthon, szükség volt rájuk a háznál, meg ugye minek is járatták volna? Megtanulnak mindent otthon, amit kell - vélték.

Bármennyire is az iskolázottságban látjuk ma a jövőt, el kell ismernünk, hogy Rozina írástudatlanul is elboldogult. Férjhez ment, gyerekeket szült és besegített az urának a szőlőben, majd később a kocsmában nyilván a fiának is, akivel idős korában is együtt lakott. A végrendeletében a gyerekei közül erre a fiára hagyta a házát, köszönetképp, amiért utolsó éveit nála tölthette. 1901-ben halt meg, három évet élt még a végrendelet elkészülte után.

85 esztendősen halt meg tehát ez az ezernyolcszázas évek elején született asszony, aki több gyereket szült, túlélte a 48-as forradalmat, a megélhetést nyújtó szőlőt elpusztító szőlővész hatásait, az 1875-ös nagy budai árvizet, néhány járványt és más nehezebb időket. 

Orvos nem hiszem, hogy életében sokszor látta, abban az időben még inkább hívták a jószághoz a doktort, mint az asszonyhoz. Mi volt a titka ennek a tanulatlan, nyilván egész életében kemény fizikai munkát végző asszonynak?

Hát talán épp a kemény munka a szőlőben és a konyhában (csirkekopasztással, nagymosással), vagyis a fizikai aktivitás. Szerencsés volt, mert nem tömhette magát gyors- és készételekkel, hiszen ezeket még nem találták fel. Sajnos fényképem nincs róla, nem tudom, hogy nézhetett ki. De a fejemet tenném rá, hogy nem volt elhízva.

Érdekes a század eleji fényképeket nézegetni. Akárhol készültek, akármilyen emberek csoportját mutatják, mindig csupa sovány embert látunk. Nem csak a fiatalok, de a középkorúak, idősek között is.

Nem hinném, hogy Rozina különleges asszony volt. Nem is ő az egyetlen a korabeli Óbudán, aki ezt a szép kort megérte. Vegyük például az egyik nászasszonyát (a fia feleségének az anyját).

Őt Kreisl Katalinnak hívták, és Rozinához hasonlóan   katolikus német szőlős családba született Óbudán. Ő is férjhez ment egy helyi sváb legényhez, gyerekeket szült, dolgozott a szőlőben és a háztartásban. Vasárnap felöltötte az ünnepi ruháját, és elment a templomba, mise után meghallgatta a környékbeli pletykákat is. Miben különbözhetett az élete a Rozináétól? Száz év távlatából nézve nem sokban. Ő 1833-ban született és 1914-ben halt meg. Tehát 81 évet élt.

Tudott valamit ez a két ükanyám? Ugyanúgy éltek, mint kortársaik többsége, ahogy többségünk ükanyái. Nem jártak konditerembe, nem ügyeltek a diétára. Egy másik világ részesei voltak. Amikor az emberek még nem ülő helyzetben töltöttek 10-12 vagy akár 15 órát a napjukból. Amikor az élelmiszeripar még gyerekcipőben járt és nem gyakorolt mindenható befolyást a lakosság táplálkozására. 

Valószínüleg ennyi a titok. Az ükanyánk is ugyanazt tanítja, mint amit a háziorvos is mond meg a női magazinok is újra és újra megírnak: mozgás-táplálkozás-értelmes elfoglaltság (munka és/vagy család). Ennyi az egész. Tudjuk. Miért olyan nehéz mégis odafigyelnünk rá?

Nem állítom, hogy mindenki 80-85 évig élt száz esztendővel ezelőtt. Tudjuk, hogy sokan meghaltak olyan betegségek miatt, amelyek ma már gyógyíthatók. De már akkor is lehetséges volt olyan szép kort megérni, amelyet még ma is sokan majdhogynem kivételesnek tartanak. Mintha semmit nem léptünk volna előre az orvosi ellátás tagadhatatlan fejlődősének dacára....

 

Érdekesnek találja a Hajnal-Anett.blog témáit? Kövesse az oldalt a facebookon! 

A bejegyzés trackback címe:

https://hajnal-anett.blog.hu/api/trackback/id/tr8915395816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2020.01.10. 09:21:21

"Hát talán épp a kemény munka a szőlőben és a konyhában (csirkekopasztással, nagymosással), vagyis a fizikai aktivitás. Szerencsés volt, mert nem tömhette magát gyors- és készételekkel, hiszen ezeket még nem találták fel. "

Ja. És jó magas gyermekhalandóság. Ami azt jelenti, hogy ha nem volt tökéletes az immunrendszere, akkor nemigen élte meg a felnőttkort. Ahogy az apja, nagyapja, dédapja, ükapja sem. Ergo a szar géneknek esélyük sem volt tovább öröklődni. Az evolúció két dolgon alapul: az örökölt gének változása (kombináció és mutáció) illetve a szelekció ami kiszűri az adott környezetben életképtelen egyedeket. Mi az antibiotikumokkal, védőoltásokkal, és általában a gyerekgyógyászattal a szelekció egy jelentős részét kikapcsoltuk, de ettől a másik oldal tovább működik. Így egészségügyi szempontból generációról generációra egyre szarabb lesz az emberiség génállománya, és egyre inkább függ az orvosoktól. Ezen átmenetileg javíthat mindenféle diéta, mozgás, stb, de szerintem pár generáció után ezt is beéri az elkorcsosulás.

paráznabillegető 2020.01.10. 09:24:48

sétálj temetőkben olvassad a sírkövek feliratait.
esetleg írd le a számokat, és játsz velük: 18. században születettek átlagéletkora, 19. szazadban születetteké, stb.
vedd figyelembe, hogy ezek az akkori civilizált világ adatai.
fura lesz az eredmény.

étkező 2020.01.10. 09:34:29

Hogy akik túlélték a gyerekkort miért éltek sokáig? Nem csak a munka, többet voltak szabadban, igy a mai időben normális alacsony d-vitamin hiány nem üldözte őket. Nem volt finomitott cukor, télen gyümölcs, igy jó pár hónapot eltöltöttek cukrok nélkül ami mostanság majdhogynem lehetetlennel határos. Kovászos kenyeret ettek ami a glutént majdhogynem semlegesitette, nem volt még génmódositás ahol a növények természetes védelmét a rovarok ellen mesterségesen megemelték és kiegészitették olyanokkal amiket a mi szervezetünk nem ismer de az emberekre való hatását nem vizsgálják. Nem volt finomitott növényi olaj, ami miatt az olyan országok mint magyarország ami távol van a tengertől nem szenvedett omega 3 zsírsav hiányban mert a növényi olaj csak omega 6 ot tartalmaz nem úgy mint pl a disznózsír esetleg marhafaggyú amiben teljesen más arányban vannak jelen nem beszélve ha szabadon vannak tartva. Nem beszélve a milliónyi adalékról. Ahogy egy amerikai orvos fogalmazott az 50es években: "tradicionális ételeket okolni civilizációs betegségekért, abszurdum".

Terézágyú 2020.01.10. 09:52:23

Ja Churchill meg egyfolytában vörös húsokat zabált, vedelte a viszkit és bagózott. És 9x évig élt.

Egy (két-három) példa mindenre van...

Thomas Dantes 2020.01.10. 10:16:20

Igen, 80+ éves korig éltek...de azt nem veszed figyelembe, hogy aki a 80 éves kort megélte, annak vagy 8 testvére halt meg 1 ! éves kora előtt!

Egy általam vizsgált faluban a századfordulón a 25 évet alig érte el! 25 év! Értjük miért iylen alacsony? Mert nagyon nagy a gyermek halandóság

A szülketéskor várható élettartam egyébként országosan is csak a XX. század elején kezdett 40 év felé menni! Most ez több mint 70 év!

Aki azt hiszi régebben egészségesebbek voltak, vagy tovább éltek az sültbolond! Egész egyszerűen idióta.
Igen voltak akik tovább éltek, azon kevesek akik olyan szerencsés genetikával voltak megáldva

A többiek meghaltak egyerkkurukban vagy fiatalon. Olyan betegségek vitték el őket, amiknek ma már nyoma sincs, vagy egy egyszerű gyógyszerrel könnyedén kezeli az orvos. Ami akkor még nem volt.
Orvos se látta a mamát mégis 80+ évig élt...és hányan haltak meg a faluban, olyan járványban, amit ma percek alatt intéz el az orvos? Arról persze fogalmad nincs...

Anno erről írtam a szakdolgozatomat...talán tudom mit beszélek.

anna3000 2020.01.10. 10:21:32

Itt valami komoly félreértés van.
A blogposzt kiemel egy családból két asszonyt, és erre próbál ráhúzni egy történelmi mintát.
Elárulom, hogy ha szisztematikusan végigveszi valaki az őseit, akkor nem az fog kiderülni, hogy milyen hosszú ideig élt mindegyikük (ha csak nem valami tényleg elszigetelt helyen élő, szuper génekkel rendelkező családról van szó), hanem hogy volt, aki hosszú ideig élt, és volt, aki meg nem. Ennél egy fokkal érdekesebb lenne a poszt, ha generációnként kiszámolná az felmenői átlagéletkorát, ahelyett, hogy csak két kiragadott példát mutat fel.

étkező kérdésére, miszerint "akik túlélték a gyerekkort miért éltek sokáig" az a válasz, hogy nem feltétlen éltek sokáig. Rengetegen haltak meg kamaszkorban és fiatalkorukban, végigment egy vérhasjárvány a falun, és sorra temették a tizennyolc-húsz-harminc éveseket, a lányokat menyasszonyi ruhában, nőtlen fiúkat vőlegénynek öltöztetve. Erről rengeteg néprajzi emlék is fennmaradt. De idősebbeket sem kíméltek a járványok.

Aztán meg jöttek a gyerekszülések, és rengeteg fiatalasszony halt meg a szülés során felmerült komplikációkból kifolyólag.

Végül pedig, a munkabiztonság is gyerekcipőben járt, egy kisebb kapavágást is követhette vérmérgezés, nem volt tetanusz, nem volt munkavédelmi sisak, rengeteg tragédia történt.

Nekem is van több olyan felmenőm, aki 80+ korában halt meg. De olyan is, aki a második gyerekének szülésekor halt meg, olyan is, aki ötvenévesen leesett a szalmakazal tetejéről és gerincét törte. Nagyanyámnak 12 éves korában megvették a temetési ruhát, úgy lemondtak róla a vérhasjárvány miatt. Aztán valami miatt ő végül megúszta - nekem szerencsémre. De annak is nyoma van az anyakönyvekben, hogy az egyik ük-ükapám egy hét alatt három gyerekét (nem csecsemőket!) temette el. Szóval durva dolgok voltak.

Az egészséges étkezés is egy utólagos fikció, volt olyan tél, amikor csak répa meg krumpli volt, mert más nem termett, krumplit ettek répával, répát krumplival, végtelen variációkban, és a krumpliról vastagon kellett lehámozni a héját, mert azt ültették el tavaszra, hogy következő évben is teremjen valami. Az igaz, hogy a paraszti réteg csak a 20. században kezdett el ennyi zsírt és vörös húst enni, régen egy disznó/tél/félév jutott egy nagycsaládra, tavasztól őszig meg csak baromfit, sokszor csak házigalambot ettek. Ha volt. Meg nem ettek, amikor nem volt. Ha odaégett valami, az égettet is megették, mert kidobni nem volt szabad a szegényebb házaknál. Ja, rákkeltő? Annyi baj legyen.

Érdemes ezzel a témával foglalkozni, mert sokszor nem tudjuk értékelni azt a világot, amiben élünk, és azt hisszük, régen jobb volt. De a néprajzi, történelmi, régészeti és levéltári dokumentumok nem támasztják alá ezt a misztifikálást, legalábbis az élethossz és egészséges étkezés tekintetében semmiképp sem.

CCnick 2020.01.10. 10:30:23

@poszt

a.te.ervelesi.hibad.hu/mazsolazgatas

"Telefonos közvéleménykutatásunk kimutatta, hogy a lakosságnak ma már 100%-a rendelkezik telefonnal."

nemorino 2020.01.10. 10:33:40

Száz éve már iparosodó társadalom volt, de még szerencse is kellett, hogy túlélje az ember a járványokat, a mindennapi élet sérüléseit, fertőzéseit, a háborúkat, valamint a gyermekszüléssel kapcsolatos szövődményeket. Ha visszább tekintünk a középkori emberek születéskor várható átlag élettartamát általában 40 év körülire becsülik, azonban ez inkább a magas gyermekhalandóság miatt van, aki megérte a negyvenet, az nagy valószínűséggel az ötvenet is. A középkorban is voltak dokumentáltan hosszú életű emberek, ott van például Jean de Joinville, aki a 1224-ben született és 93 éves koráig élt, túlélve a hetedik keresztes hadjáratot.

várom a levelet 2020.01.10. 10:35:50

az anyám 87 éves. gyerekkorában sokat éhezett,eztán mikor jobb soruk volt,naponta megevett egy-két csomag cukrot,rengeteg krémes süteményt,amellett a kolbászt,meg a bort sem vetette meg.kétszer volt életveszélyes műtétje,az orvosok megmentették.nem mondom ,négy gyereket szült,de nem sokat törődött velünk.most egész nap pelenkában,járókerettel jár.idézem Polcz Aleinet,régen az öregek tudták,mikor kell meghalni,hogy ne legyenek mások terhére. persze ez hülyeség.

midnightcoder2 2020.01.10. 10:41:55

@étkező: Azért élt sokáig, mert ha szar génjei lettek volna, akkor a 10 éves kort sem éri meg. És ami még jobb: már az apja, anyja, nagyszülei, dédszülei sem. Ma viszont nem csak felnő ezekkel a génekkel, de simán tovább is adja. És már nem egy generáció óta. Ezért aztán minden generáció egyre betegebb lesz, és ezen max. ideig-óráig javít valamit az életmód.

Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2020.01.10. 10:42:09

Jól értem, hogy két konkrét példa alapján vezet le általánosságokat a bejegyzés?
Az nem baj, hogy arról konszenzus van, hogy az emberek átlagéletkora a technikai fejlettséggel együtt nő?

xtlight 2020.01.10. 10:43:05

Ha még csak az ükanyádig jutottál el, akkor nyilván nincs sok tapasztalatod család- és társadalomkutatással kapcsolatban. Inkább ne irj róla cikket.

Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2020.01.10. 10:43:33

Bocsánat, elírtam: a várható életkor nő.

várom a levelet 2020.01.10. 10:49:09

@anna3000: jobb volt,teknőben sikálni a koszos göncöt,aztán szárogatni.sütni hetente a kenyeret,meg főzni mindennap a családra. vakoskodni a petróleumlámpa mellett,igaz nem olvastak,esetleg csak a bibliát. szülni 8-10 gyereket,, akiknek vagy volt cipőjük,rendes meleg ruhájuk,fűtött szobájuk,mert nekünk nem. a nagyanyám egy téglát forrósított,azt tette ajéghideg ágyba. persze a kerti,mezei munkát is meg kellett valakinek csinálni. aki ezt visszakívánja..egy két jó könyv.Gyepsor,Családi krónika,Egy tiszta nő,és még sorolhatnánk.

várom a levelet 2020.01.10. 11:00:13

@midnightcoder2: ez azért borzasztó,mert a munkatársamnak a fia koraszülötten jött a világra,majdnem meghalt.hordták fejlesztő tornára az izmai miatt,meg mittudom én milyen kezelésekre,amit egy szegény ember nem engedhetne meg magának.biztos,hogy génhiba,mert a nővére lánya még egy éves korára sem tudott fölállni,meg is halt. szóval a fiú okos,értelmes,zenét szerez, de járni már alig tud. az anyja aggódik,mi lesz vele,ha ők meghalnak..hát egy jó szociális otthon. és mikor többé nem esett teherbe,azt mondta a természet tudja.

Almandin 2020.01.10. 11:07:56

@Thomas Dantes: Igazad van. Én azért nem mondanám idiótának azt, aki azt hiszi, régen sokáig éltek, mert aki nem foglalkozik orvostörténettel, az honnan tudhatná? Nem mindenki ebből ír szakdolgozatot. Ezek a tévhitek azért léteznek, mert az iskolai történelemoktatás nem vagy alig tér ki a tudománytörténetre, pedig fontos lenne. Ugyanis a mai oltásellenesség is ezekből a tévhitekből ered. Ma már kihalt az a generáció, vagy nagyon öreg (90-100 éves), amely emlékszik a magas gyermekhalandóságra. Mivel egy átlagember emlékezete csak kb. 50-60 évre megy vissza, ma sokan nem tudnak arról, hogy milyen volt oltások nélkül élni. Emiatt vevők minden áltudományos hülyeségre, amelyek miatt kanyaró-és diftériajárványok ütik fel a fejüket Európában, pedig ezek már megelőzhetőek lennének.

Almandin 2020.01.10. 11:16:34

@várom a levelet: Régen azért haltak meg akkor az öregek, amikor már épp terhére lettek volna a környezetüknek, mert nem voltak olyan életben tartó kezelések, amivel még évekkel kitolható az életkor, de az önellátás már nem megy. Nem véletlen, hogy a mai világban nagy az igény idősgondozásra, szociális otthonokra, mert régen, ha valaki leesett a lábáról, a magatehetetlenség okozta szövődményekbe gyorsan, maximum néhány hónap alatt belehalt. A paraszti társadalom se sokat törődött azokkal, akik nem bírtak dolgozni. Az öreg helye a kemencepadkán volt, kapott napi egy tányér levest, az alultáplálás is megtette a hatását. Senki nem maradt ki a munkából azért, hogy öreget ápoljon. A földet meg kellett kapálni, az állatokat el kellett látni, aki nem hajtott hasznot, az kolonc volt, hagyták meghalni.

Almandin 2020.01.10. 11:26:13

@paráznabillegető: Inkább híres emberek (költők, tudósok, uralkodók) életrajzi adatait érdemes tanulmányozni, mert a temetőkben ritka a régi sírkő, ugyanis egy idő után eladják a sírhelyeket. 60 évnél régebbi sír kevés van. Itt van pl. Arany János. Hasonló időben született, mint a posztban szereplő hölgy. Születése előtt nyolc testvére halt meg tüdőbajban. Ez nem volt ritka akkoriban.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Arany_János_(költő)
A szülés a fiatal nőket alaposan megtizedelte. Ez a 19. sz.-ban a legfelsőbb köröket se kímélte, hiába voltak a legjobb orvosaik. József nádor pl. háromszor nősült, az első két felesége már az első szülésébe belehalt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/József_nádor

zati 2020.01.10. 11:29:38

Ahogyan a történelmet a "győztesek írják", úgy a családok történelmét is a szép kort megéltek.
Amint fentebb többen megjegyzik, minden nyolcvanasra jutott öt-hat gyerekkorban eltávozott.
És ez igaz minden társadalmi osztályra. Amikor nem voltak védőoltások, nem volt penicillin sem, és a lakosság jelentős része alultáplált volt, tény, hogy a családokban öt-hat gyermek született, abból kettő érte meg a felnőtt (nem az idős!) kort.
Személy szerint nekem is 85 évet élt meg apai nagyanyám, aki egész életében a földeken dolgozott, nem járt konditerembe, stb.
De egy saját és két nevelt fia mellett eltemetett két gyermeket.
Könnyű azt mondani, hogy akkor nem voltak ilyen "civilizációs betegségek".
Voltak, bizony. De nem volt pénz orvosra, ha pedig akadt, az akkori orvostudomány nem tudott vele mit kezdeni.
Nem tudták, ha valaki cukorbeteg volt, netán gluténallergiás. Esetleg rákbeteg.
"Elvitte a nyavalya" - mondták. "Mindig is beteges volt". "Isten adta, isten elvette".
Igen, ki kell menni egy temetőbe, vagy épp bele kell lapozni a korabeli anyakönyvekbe. Ott a tények magukért beszélnek.
Lehet nosztalgiázni, de kár. Régen bizony nem volt "minden jobb.

kewcheg 2020.01.10. 11:35:48

Krasznahorka várában láttam egy képet, egy parasztemberről, aki állítólag három évszázadban is élt, valamikor az 1500-asok végén született, és még látta Rákóczit.A feljegyzés szerint egész életében puliszkán (kukoricadara) élt.....

Almandin 2020.01.10. 12:09:23

@midnightcoder2: Súlyos ellentmondás a hozzászólásodban: sok ember valóban nem érte meg a 10 éves kort, de az biztos, hogy a felmenői igen, mert különben ő se jött volna a világra (egy-két kivételt leszámítva 10 éves kor előtt az ember nem szaporodik). Nagynénik, nagybácsik közül sokan meghalhattak gyerekként, de minden ember a gyerekkort túlélők leszármazottja .

xyz12345 2020.01.10. 12:24:23

@zati: " Régen bizony nem volt "minden jobb."
Dehogynem. Fiatalon és egészségesen nem kérdés, hogy jobb mint öregen és betegen.
Csak azon múlik a vélemény, ki hol tart.

paráznabillegető 2020.01.10. 12:37:02

@Almandin: macerásabb és kevésbé sokkoló, bár alaposabb, tény.

én nem hiszek a régen minden jobb volt vallásban.
azt hiszem, hogy ha akármikor megnyitom a csapot és jön a melegvíz, az jó. egy bizonyos idő előtt ilyen nem volt, nem létezett, tehát akkor szar volt, független attól, hogy ki éppen mennyit élt.
aki nem értékeli az instant meleg vizet, az hülye, ex cathedra.
és ez csak egy vetülete a mostani kényelmes és biztonságos (hosszú) életünknek.

gyongyi70 2020.01.10. 12:47:21

@Thomas Dantes: Na igen. Érdemes a statisztikákra is ránézni. 85 év? Az semmi. Az én dédnagymamám 99 éves koráig élt, de attól még nem gondolnám, hogy régen mindenki ilyen szerencsés volt. Állítólag II. Pepi fáraó 94 évig uralkodott (nem élt, uralkodott!), amit egyes történészek megkérdőjeleznek, én nem tenném, sztem innen eredhet, hogy istennek tekintették a fáraókat. Az ember genetikailag 120 évre van programozva, elvileg régen is megérhetett egy-ey ember extra magas kort, de ahogy javul az orvostudomány és az életkörülmények, úgy nő ennek valószínűsége. Állítólag a 2000 után születettek közül minden 3-4. ember megéli a 100. évet.

midnight coder 2020.01.10. 13:06:28

@Almandin: Nincs ott ellentmondás. Apuka egészséges, anyuka egészséges, de a kettő kombinációja + némi mutáció pont rossz lapot húzott. Ez csak azon múlik, mennyire nehéz rossz lapot húzni, azaz mekkora az esélye a hibás kombináció kialakulásának az embernél.
Ráadásul ez egy erősen leegyszerűsített modell.

Aurora86 2020.01.10. 13:38:23

Azért élt 85 évet mert jó génjei voltak és mázlija. Csak ezen múlott. Mostanra az a változás, hogy kevésbé jó génekkel is el lehet idáig húzni.
Nagyon nem igaz, hogy régen tovább éltek az emberek, sőt.

Aurora86 2020.01.10. 13:38:24

Azért élt 85 évet mert jó génjei voltak és mázlija. Csak ezen múlott. Mostanra az a változás, hogy kevésbé jó génekkel is el lehet idáig húzni.
Nagyon nem igaz, hogy régen tovább éltek az emberek, sőt.

Aurora86 2020.01.10. 13:40:12

Azért élt 85 évet mert jó génjei voltak és mázlija. Csak ezen múlott. Mostanra az a változás, hogy kevésbé jó génekkel is el lehet idáig húzni.
Nagyon nem igaz, hogy régen tovább éltek az emberek, sőt.

GöTi 2020.01.10. 14:40:52

1958-ban születtem. Kivételezett korosztály tagja vagyok.
Az én életemben nem voltak harcok az országunkban!
Hogy jön ez ide?
A betegségek, balesetek mellett a lakosságot kegyetlen módon ez is fogyasztotta.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.01.10. 15:37:58

Így igaz. Az átlag életkor növekedése nem a hosszabb öregkort jelenti, hanem a kevesebb gyerekhalált.

Hajnal Anett 2020.01.10. 15:49:42

Köszönöm a sok hozzászólást!

Hajnal Anett 2020.01.10. 15:53:24

@étkező: Köszönöm a konstruktív hozzászólást!
Hasonlóan gondolom, számított a sok kint töltött idő a D-vitamin miatt is valószínüleg. És amikor az élelmiszeriparról írtam, a cukorra is gondoltam.
(Egyszer olvastam egy beszámolót egy bicikliversenyről, ahol doppingszerként cukros vizet használtak... Ez jelent valamit. Hogy valamikor a cukros víz doppingszernek volt használható, mert nem volt még hozzászokva az emberek szervezete.)

Hajnal Anett 2020.01.10. 16:04:30

Kiegészítettem a bejegyzést még egy bekezdéssel:
"Nem állítom, hogy mindenki 80-85 évig élt száz esztendővel ezelőtt. Tudjuk, hogy sokan meghaltak olyan betegségek miatt, amelyek ma már gyógyíthatók. De már akkor is lehetséges volt olyan szép kort megérni, amelyet még ma is sokan majdhogynem kivételesnek tartanak. Mintha semmit nem léptünk volna előre az orvosi ellátás tagadhatatlan fejlődősének dacára...."

midnight coder 2020.01.10. 16:06:03

@Hajnal Anett: Az állóképességes versenyeken, Pl. hosszútávfutás, ma is használnak cukrot, igaz inkább szőlőcukrot mert az még gyorsabban felszívódik. De ha majd egyszer úgy adódik, hogy valamikor valami komoly fizikai munkát végzel pár órán át, te is nagyon fogsz örülni egy doboz kólának ugyanezért.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2020.01.10. 16:13:31

A kondizók hány százaléka kondizik a kondizáskor tapasztalt fizikai érzésekért? A légszomjért, a totál kimerültségért, remegésért, szomjúságért stb? Én gyűlöltem futni, gyúrni. Dögunalmas, fizikailag szar érzés. Vajh ükanyáink poénból töltöttek napi 12 órát "mozgással"? Nyilván nem, hanem mert mondjuk nem akartak éhenhalni. És azt kérdezi a posztoló, miért nem megy ez ma? Btw tetszett az írás stílusa, bár azt nem tudom hogy ha még képed sincs üknagymamádról, honnan tudtad ilyen pontosan a napirendjét? ;)

szánmonoxid 2020.01.10. 16:36:19

Meddig éltek volna?
A halálukig.

szánmonoxid 2020.01.10. 17:10:45

@kewcheg:
Mivel az 1600-as években még nem nagyon termesztettek kukoricát Magyarországon (az ugyanis a közép- és észak-amerikai indiánoknál volt divatban, nem a délieknél, mint a krumpli, paprika, paradicsom - ráadásul valamiért nem rögtön a haszonnövényekre fordították rabláskor a fő hangsúlyt, inkább az aranyra. Ja, és Amerikát 1492-ben fedezték fel. Magyarországon először Erdélyben, a törököktől átvéve termesztettek kukoricát, az 1600-as évek közepétől. Mivel Krasznahorka soha nem volt törökök által megszállt terület, oda inkább csak a török kiűzése után jutott el.
Szóval kb. ennyire lehetnek hitelesek azok a feljegyzések.
A krumplit Magyarországon pl. csak az 1700-as évek közepén kezdték el termeszteni tömegétkeztetési célból, mivel eleinte mérgezőnek tartották, mert a termését (kis fehér, paradicsomszerű bogyók - a krumpli a paradicsom legközelebbi rokonnövénye) ették, és az tényleg mérgező. Csak később jöttek rá, hogy a gyökerét kéne.

@Hajnal Anett:
Jellemző, hogy az egyik leghülyébb hozzászólást köszönöd meg, nem mondjuk @Thomas Dantes: -ét...
Igaz, kb. ez az egy támasztja alá a véleményedet. Mármint az egyik leghülyébb.

midnight coder 2020.01.10. 17:26:43

@szánmonoxid: Amúgy meg a fasorban sincs a paraszt bácsi Matuzsálemhez képest, aki az Ószövetség szerint több mint 900 évig élt. Na, az a csávó mit összediétázhatott és edzhetett! És tuti nem evett sem cukrot sem hamburgert, de még tojást sem - ja de, az csak 10 éve volt méreg, a kuruzslás mai állása szerint épp egészséges.

KalmanBlog 2020.01.10. 17:29:33

A papó kezében ott a mobilja!!! Fake ez a fotó! "Parasztcsalád műtermi fényképe 1900-as dátummal."

:-)

Alick 2020.01.10. 17:49:19

@Hajnal Anett: Mai kiragadott példákként azt is fel lehetne hozni, hogy viszont manapság jópáran futnak rendszeresen maratont 80 felett.

Almandin 2020.01.10. 20:09:49

@szánmonoxid: Érdekes, hogy évekkel ezelőtt sokkal realistább bejegyzést tudott írni a régi idők családjairól:
hajnal-anett.blog.hu/2015/12/19/a_nagycsalad_legendaja#c28829088

diliba 2020.01.10. 21:07:27

Biztosan sokan éltek hosszan annak idején, mert a rövidebb átlag életkor elsősorban a sok gyerekhalál miatt jött ki. Aki megmaradt, az elég sokáig élhetett.
Annak idején tényleg sok durva és (akkor még) gyógyíthatatlan betegség volt, de talán nem volt ennyi rákos és szívbetegségben meghalt ember, mint most. Ami - szerintem - a stresszes életünknek és az egészségtelen(ebb) étkezésnek köszönhető...

Almandin 2020.01.10. 21:39:21

@diliba: Viszont sokan meghaltak fiatal felnőttként is szülésben, tébécében, háborúban, járványokban. Nem úgy kell elképzelni, hogy aki megérte a felnőttkort, az nagy eséllyel lett öreg.
A rák ma nagyobb arányban gyógyítható, szívbetegek is voltak régen is.

dorian gray · http://doriangray82.blogspot.com/ 2020.01.10. 21:45:59

Az az egyik kedvencem, hogy régen nem voltak ilyen trendi betegségek, mint a glutén meg laktózérzékenység és társai. Bezzeg ma a gyenge eltunyult társadalom.
Karácsony környékén járt nálunk egy ismerősünk, akivel szóba kerültek ilyen dolgok is, lévén a szomszédasszonya egy idős nő, és pont ez a mentalitása. Aztán persze az idők alatt, ahogy éldegélnek egymás mellett kiderült, hogy a kedves férjura 50 éve sugárban fosik mindenféle tejterméktől. Ja, de hát,ha régen nem nevezték nevén, hogy ez a laktózérzékenység, akkor az nyilván nem is létezett. Új dolog ez, hát az utóbbi 20 évben emlegetik nevén nem? Hogy is volt a Gyaloggaloppban? "Vonjuk le a logikus következtetést", régen nem volt laktózérzékenység, ez ilyen modern himihumi.

szánmonoxid 2020.01.10. 23:16:34

@dorian gray:
Tudod, a laktózérzékenység nem annyira komoly betegség, Európán meg pár néger törzsön (p. maszájok) kívül kb. mindenhol a világon az emberek 95%-ánál többen jelen van. Jellemőzen ott, ahol nem ittak az emberek tehén- vagy kecsketejet (pl. mert nem tartottak ilyen állatokat, lásd teljes Amerika, Ausztrália bennszülöttei, Afrika nagy része, Ázsia egy része).
Ennek oka egyszerű: ha a gyerek szoptatás után nem kap tejet, egy idő után nem termeli a laktáz enzimet a szervezet, mert minek. Mivel az bontja le a tejcukrot (laktóz), akinek nincs, az fosik a tejtől. Viszont a laktózérzékenységbe csak igen mély hülyeség esetén lehet belehalni.
Viszont van egy csomó egyéb betegség, ilyen a gluténérzékenység meg egy csomó allergia is, amitől már gyerekkorban meghalt, akinek olyanja volt, a szülőnek meg fogalma sem volt arról, hogy mibe halt bele a gyerek, de még az orvosnak se, mert elég gyerekcipőben járt az orvostudomány.

@diliba:
Az átlagéletkor nem azt jelenti, hogy meddig élnek az emberek, hanem azt, hogy az éppen élő lakosság átlagosan hány éves. Ez ma (bocs, tavaly) Budapesten férfiak esetében 40,8, nők esetében 45,2 év volt.
Ez ugye nyilván nem azt jelenti, hogy átlagosan ennyi évesen halnak meg.
Amivel itt sokan keverik, te is, az a születéskor várható élettartam.
Nos, néhány száz évvel ezelőtt ez volt 55 év környékén, és pár éve, korszerű orvostudomány és minden egyéb mellett sem érte el Magyarországon a 70 évet férfiak esetében.

dorian gray · http://doriangray82.blogspot.com/ 2020.01.11. 00:25:53

@szánmonoxid:
Lehet félre érthető voltam. Nyilván tudom, hogy ez nem egy komoly túl dolog. Csak arra akartam utalni, hogy nagyon sok emberben az a mentalitás,hogy mai dolgok, amikről lehet olvasni régen nem is voltak, ezek mind a modern trendi világban jelentek meg....bezzeg ha a földeken dolgoznának az emberek, szalonnát zabálva,akkor fasza gyerekek lennének, és nem lenne ez a sok "hülyeség". Én csak arra céloztam, hogy nagyon sok mai "hülyeség" régen is megvolt, csak legfeljebb akkor még ismeretlen volt az oka.
Persze egyszerűbb a mai legyengült,macskajancsi embereket hibáztatni,mint beismerni ezt.

dorian gray · http://doriangray82.blogspot.com/ 2020.01.11. 00:38:32

@szánmonoxid:
Lehet félre érthető voltam. Nyilván tudom, hogy ez nem egy komoly túl dolog. Csak arra akartam utalni, hogy nagyon sok emberben az a mentalitás,hogy mai dolgok, amikről lehet olvasni régen nem is voltak, ezek mind a modern trendi világban jelentek meg....bezzeg ha a földeken dolgoznának az emberek, szalonnát zabálva,akkor fasza gyerekek lennének, és nem lenne ez a sok "hülyeség". Én csak arra céloztam, hogy nagyon sok mai "hülyeség" régen is megvolt, csak legfeljebb akkor még ismeretlen volt az oka.
Persze egyszerűbb a mai legyengült,macskajancsi embereket hibáztatni,mint beismerni ezt.

CCnick 2020.01.11. 10:28:21

@diliba: "de talán nem volt ennyi rákos és szívbetegségben meghalt ember" Ezt miből gondolod? Szerinted 200 éve egy mellrákos parasztnénit a mellrák vitte el vagy "beteges volt szegény aztán az Isten magához szólította"?

szánmonoxid 2020.01.14. 03:24:21

@CCnick:
A rákot már az ókori görögök meg egyiptomiak is ismerték, a neve is az ógörög megnevezés lefordítása. Ennélfogva orvosi iskolákban tanították is azóta.

Szóval valóban nem volt, aki szívbeteg volt, az belehalt fiatalon, a komoly fizikai munka közben (már a gyerekeket is dolgoztatták), a rák kialakulását meg sokan nem érték meg, mert az jellemzően nem a fiatalok betegsége.

@dorian gray:
"ha a földeken dolgoznának az emberek, szalonnát zabálva,akkor fasza gyerekek lennének"
Pedig így van. Nézz körül, mennyi elhízott embert látsz magad körül. A parasztok közt nem nagyon volt ilyen. Egészséges testmozgás jó levegőn, egészséges táplálék - ma is ezt javasolják az orvosok. Csak akkor nem tudtak róla, hogy ők ezt csinálják, hanem kénytelenek voltak.

xtlight 2020.01.14. 12:57:10

@szánmonoxid: "A parasztok közt nem nagyon volt ilyen. Egészséges testmozgás jó levegőn, egészséges táplálék - ma is ezt javasolják az orvosok. Csak akkor nem tudtak róla, hogy ők ezt csinálják, hanem kénytelenek voltak."

Ez tévedés. A tipikus mezőgazdasági munka nem egészséges. A főképp az izületeket terhelő, monoton, repetitiv munkavégzés elősegiti a mozgásszervi betegségek kialakulását. Régen sem emiatt nem hiztak el, hanem mert tápanyaghiányosak voltak.

szánmonoxid 2020.01.14. 22:30:01

@xtlight:
Nem folyton ugyanazt csinálták, nagyon más igénybevételt jelent a kapálás, a kaszálás, az ásás, a lóval végzett munkák (szántás, vetés stb., egy csomó gyaloglással), meg mondjuk a szénaboglyarakás. Meg hát nem ész nélkül csinálták, faltól falig mozgatva minden testrészüket, ahogyan te tennéd, aki falut képen sem láttál még. Mindennek megvoltak a mesterfogásai, és ezt ők megtanulták a szüleiktől.
Nem, nem voltak tápanyaghiányosak, mivel egészségesen táplálkoztak. Azért nem híztak el, mert nem mértéktelenül zabáltak (mert annyi nem volt), meg kora tavasztól késő őszig egész nap mozogtak, télen valamivel kevesebbet, de azért akkor sem csak ültek a seggükön.
Az a baj, hogy fingod sincs a régi paraszti életmódról, de nagyon szeretnél észt osztani, csak hát nincs miből, mivel magad is komoly adományokra szorulsz belőle.

Almandin 2020.01.15. 10:59:12

@szánmonoxid: A gerincet, szívet erősen terhelték a fizikai munkák. Ha pedig aratás volt, szinte egész nap arattak, kánikulában. Kézi erővel, csak egy szalmakalappal a fejükön. Egy szív-vagy gerincbeteg embernek valóban nem valók az ilyen munkák, de mivel régen nem volt sok embernek választása, tenni kellett, ha fiatalon belehalt, isteni rendelésnek vették. Az egészséges táplálkozás pedig nem létezett. A szegényparasztok alig ettek húst, zsíros kenyeret annál többet. A gazdagparasztok meg ették a sok zsíros húst, náluk annyi valóban igaz volt, hogy nagyrészt ledolgozták, de nem mindenki, mert a kövérség státusszimbólum volt. 100-150 éve már voltak elhízott gazdagparasztok. A szegények táplálkozásáról lehet olvasni pl. Móricz Zsigmond Tragédia c. novellájában, ahol a paraszt a lakodalomban halálra eszi magát, mert egész életében sovány leveskéken és korpaciberén élt és egész nap aratott ilyen alacsony kalóriatartalmú ételeken élve. Neki a töltött káposzta luxusétel, amit a középkorú szegényparaszt életében még csak párszor evett, a lakodalomban sokat meg akar enni, de belehal, mert nem bírja a gyomra.
Más: régen sok paraszt a zöldségeket értéktelen ételeknek, meg férfiatlannak tartotta. Jobb módú paraszt férfiak nem ették. Ismertem egy öreget, ma kb. 100 éves lenne. Falun nőtt fel. A húslevesből a répát kivette evésnél és kidobta, mint értéktelen valamit, mert a férfinak a hús meg a tészta való. Én csodálkoztam, hogy nem lett beteg attól, hogy szinte semennyi zöldséget nem evett. Ennyire voltak egészségesek a régi táplálkozási szokások. Talán csak az az egy volt egészségesebb, hogy pénzhiány miatt finomított cukrot és édességeket szinte egyáltalán nem ettek.

Almandin 2020.01.15. 11:14:11

@Almandin: Itt van maga a novella is, ebből el lehet olvasni, milyen volt az átlag szegényparaszt táplálkozás és az emberi kapcsolatok milyenségéről is vannak információk.
epa.oszk.hu/00000/00022/00040/00979.htm

xtlight 2020.01.24. 10:29:33

@szánmonoxid: Ordenáré a stilusod, meg nincs is igazad. Vannak emberek, akik sosem tanultak meg vitatkozni, tárgyi tudásuk hiányos, de mégis ismeretlen, anonim kommentelőkkel fölényeskedek a semmire. Te is egy vagy közülük, ha nem tudnád. Elgolndolkodtál már rajta, hogy miért jó ez neked? Enyhül tőle a kisebbségi komplexusod, vagy miféle kielégülést nyersz belőle? Nagyon zavar, hogy minden egyes cikk alatt előkerül egy vagy több ilyen.

szánmonoxid 2020.01.31. 00:59:02

@Almandin:
Húst a szegényparasztok is ettek, csirkét, disznót, hetente általában kétszer, de legalább vasárnap. Meg szalonnát hétköznap. Legfeljebb nem mindig hányásig, hanem annyit, amennyi jutott. Azt te sem gondolod komolyan, hogy ezek nélkül lehetett volna egész nap kaszálni. A napi felhasznált energiamennyiséget valamivel pótolni kellett akkor is, ez nem mostanában kitalált úri huncutság.
Emiatt - meg amiatt is, mert nem volt más - parasztok megették bizony a zöldséget is. A levesben főttet is. Ételt nem dobtak ki. Főtt ételt pláne nem.
És bizony egészségesebb táplálkozási szokások voltak, mert kevesebb volt a feldolgozott hústermék, a vörös hús, a fehér liszt stb. Volt helyette fehér hús (pl. csirke - az volt, mert az tavasztól őszig etetés nélkül is megélt abból, amit kapirgált meg legelt a kertben, télen meg az 1-2 disznó, az kitartott tavaszig, mire a meleg miatt megromlott volna, elfogyott, kivéve a szalonnát meg a zsírt, mert az bírta a meleget, az elállt egy évig is, ha el nem fogyott), zöldség-gyümölcs, teljes kiőrlésű liszt és hasonlók.
Meg sokat sportoltak, bár ők nem úgy hívták, és nem is tudták, hogy éppen azt csinálnak.
Szalmakalap parasztoknak? Te melyik romantikus filmben láttad ezt a hülyeséget? Posztókalap, koma.

"A gerincet, szívet erősen terhelték a fizikai munkák."
Igen. De mivel hozzá voltak szokva, a megfelelő helyen megvoltak a tartóizmaik, így mégsem terhelték. Meg a szívük is gyerekkortól hozzá volt szokva a sok mozgáshoz. Az tény, hogy aki nem bírta, az meg hamar meghalt. Általában már gyerekkorban.

Abban a műben nem azért hal meg az ember, mert a gyomra nem bírja, hanem mert egy megrágatlan mócsing a torkán akad, és mindenképpen le akarja nyelni ahelyett, hogy kiköpné. Magyarán hülye.
Merthogy ki akarja enni a vén Sarudyt a vagyonából.
Kurvára nem ugyanaz.

Ha már belinkelted, akár el is olvashattad volna, legalább egyszer.

@xtlight:
Attól, hogy megpróbálsz magas lóról beszélni (nem sikerül persze, mert ahhoz ész is kellene, neked meg nincs), továbbra is csak egy tanulatlan, tájékozatlan faszfej maradsz.