Mostanában (ismét) sokat olvashattunk arról, hogy a klímaváltozás miatt melegebb lesz, bár ugyanakkor lehet, hogy időnként hidegebb is, túl sok eső, majd árvíz zúdul ránk, bár előreláthatólag több lesz a szárazság is.

A rengeteg rossz hírrel párhuzamosan gyakran felhívják a figyelmünket mindannyiunk felelősségére és szaporodnak az elvárások az átlagemberrel szemben. Mi pedig igyekszünk megfelelni. Szelektíven gyűjtük a szemetet, próbálunk kevesebb műanyagot használni. Az igazán elszántak csomagolásmentes boltba járnak, helyi élelmiszereket vásárolnak és búcsút intenek a messzi távolból ideszállított ruháknak és egyéb termékeknek is.

Egy  2018-as felvételen Graeme Maxton közgazdász, aki már régóta a klímaváltozással foglalkozik, arra int bennünket, hogy 15-20 éven belül nagyon más lesz az életünk. Radikális változtatásokra van szükség, mondja. Éljünk úgy, mint a hatvanas-hetvenes években! Ez szerinte azt jelentené, hogy az utakon kevebb autó járna, nem dobnánk ki annyi mindent, nem repülnénk olyan sokat, például nem nyaralnánk a Seychelle szigeteken.

Miután a magyar olvasók többsége kikacagta magát, és megnyugodva hátradőlne, mondván: pipa - elárulom, hogy a tiszteletreméltó szakértő szavai egy svájci tévéműsorban hangzottak el.

Mielőtt tovább lapoznánk, álljunk meg egy pillanatra. Maxton gondolatai ugyanis mindenképpen érdekesek számunkra is. Mindenkit arra buzdít, hogy repüljön kevebbet, vegyen részt az újrahasznosításban stb. Ez csupa szép törekvés, nemes lélekre vall, ugyanakkor Maxton meggyőződése, hogy mindez Földünk klímaváltozásának megállítása szempontjából nagyságrendileg semmit nem ér.

A klímaváltozásról nem a kisemberek tehetnek. Nem mi létesítünk szénbányákat. Maxton szerint a politikusok, valamint a gáz- és olajipar döntéshozói a felelősek. Ők azok, akik újabb és újabb környetromboló beruházásokat hoznak létre, pedig nagyon jól tudják, mi ennek az ára. Az olajiparban már húsz éve tudnak a klímaváltozásról, mégis tovább folytatják a "fejlesztéseiket". 

Ha minden európai polgár tartaná is magát a környezet védelmében meghirdetett irányvonalhoz, az még  nem mentené meg a Földet. Mert ott a többi, nagyobb kontinens, a brutálisan romboló amerikai és kínai iparral. 

Érdekes adat, hogy Maxton szerint Kína újabban igen sokat tesz a klímaváltozás ellen is. Hszi Csin-ping kínai elnök azt tűzte ki célul, hogy országát környezetbarát civilizációvá teszi. És, bár igaz, hogy ez az ország a világ legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátója, de ugyanakkor vezetőjüknek hála a kínaiak azok, akik jelenleg többet költenek megújuló energiaforrásokba, mint a világ többi része együttvéve. 2017-ben több pénzt szántak erre, mint az USA 50 év alatt. 

"Mivel a demokráciával nem kell bajlódniuk, sokkal könnyebben végre tudják hajtani a változtatásokat, mint mások." - hangzik el a svájci filozófussal folytatott beszélgetésben.

A probléma ugyanis az, hogy az európai és észak-amerikai politikusok a népszerűségüket féltve nem merik meglépni a szükséges lépéseket.  

Egy másik videóban két német újságíró mesél el egy történetet, ami jól megvilágítja ezt a helyzetet.

A szövetségi alkotmánybíróság felszólította a német államot, hogy döntései során legyen tekintettel a következő generációkra, azaz figyeljen oda, milyen környetet és erőforrásokat hagyunk gyermeinkre.

A videóban szereplők elmondják, mennyire meglepte őket, hogy a döntés utána a (még) regnáló német koalíciós kormány milyen gyoran meghozta az új klímavédelmi törvényt.

A két újságíró szerint botrányos, ami történt, vagyis az, hogy az alkotmánybíróságnak kell a politikát rákényszeríteni, hogy az elvégezze a munkáját. Hiszen - szerintük -  a politika feladata, hogy előrelátó legyen és megelőzze a bajt. A bíróság szerint nem hoztak elég megelőző intézkedést, ezért figyelmeztették őket.

A másik botrányos dolog: nagyon gyorsan, 13 nap alatt megvolt az új klímavédelmi törvény. Ez azt jelenti, hogy addig a fiókban őriztek adatokat és elemzéseket, amiket eltitkolak az állampolgárok elől. Nagyon is jól tudták, hogy amit addig tettek, az édeskevés. Sokatmondó részlet, hogy az események után az egyik politikus köszönetet mondott a bíróságnak: "végre világos, hogy cselekednünk kell." 

A német újságírók tehát egyetértenek a brit klímaszakértővel: a klímaváltozásért a politikusokat terheli a felelősség. És igaz ugyan, hogy a kisember nem képes megállítani a klímaváltozást azáltal, ha külön gyűjti a konyhában a műanyag és a papírhulladékot, de lehet, hogy mégis az ő kezében a megoldás. Maxton szerint nekik kell rákényszeríteniük a politikusokat, hogy a ne a nagyvállalatok, hanem az Ember érdekében cselekedjenek.