Hogyan változik az életünk a klímaváltozás miatt?
A csapból is a klímaváltozás folyik, akartam írni, de szerencsére a csapból (még) tiszta, iható minőségű víz folyik nálunk.
De az igaz, hogy nem telik el nap, hogy ne hallanánk a környezetvédelem szükségességéről. Szakértők számolnak be a már látható nyugtalanító jelekről és figyelmeztetnek a várható vészes következményekre. Nagyhatalmú politikusok tanácskoznak, megállapodások kötnek, majd elégedetten nyilatkoznak a saját teljesítményükről.
Elhisszük, hogy fogynak a jégtáblák a jegesmedvék alatt északon és egyre kevesebb az ivóvíz a sivatagos délen, de nehéz elképzelni, hogy mindez milyen hatással lehet a mi életünkre itt Közép-Kelet-Európában.
Németországban két, a témával már évek óta foglalkozó újságíró, Nick Reimer és Toralf Staud állított össze egy vastag könyvet "Deutschland 2050" címmel, amelynek témája, ahogy az alcím is jelzi: Hogy változtatja meg az életünket a klímaváltozás.
A két szerző az alábbi videóban fejti ki a véleményét.
Úgy gondolják, hogy Németországban 2050-ben általában véve melegebb lesz a hőmérséklet, mint manapság, bár hirtelen lehűlések is előfordulnak majd. Vagyis kiszámíthatatlanabb lesz az időjárás, gyakoribb felhőszakadásszerű esővel, amelyek ugyanúgy áradásokhoz vezetnek majd, ahogy az idén nyáron is megtörtént. A szerzők szerint ugyanis lehetetlen elég nagy csatornákat építeni, amely képes lenne elnyelni az ilyen mennyiségű hirtelen csapadékot.
A meleg miatt klimatizálni kell a kórházakat és az idősotthonokat. Többről van szó, mint a kánikula okozta kellemetlenségről. Negyven fok fölött az emberi test nem tud hőt leadni, és ez halálhoz vezet.
Volt már erre példa: 2003-ban Európában 70 ezer ember halt meg a szokatlan hőség miatt, ahogy arról a Spiegel is beszámolt.
A videóban elhangzik az a hihetetlen adat, mely szerint az utóbbi években már több ember hal meg a hőség miatt, mint közlekedési balesetben.
Reimer és Staud kitér arra, hogy a vagyoni helyettől is függ majd, ki hogy éli túl a megváltozott klíma okozta nehézségeket. Aki megteheti, nyilván klímaberendezést szereltet a lakásába, a szegényebbek azonban ezt nem engedhetik meg maguknak - emiatt nő majd a társadalmi egyenlőtlenség, ami politikai feszültségekhez vezethet.
Ha valakinek van elég pénze, elköltözhet más környékre, mert lesznek olyan területek, amelyeket kevésbé érintenek a klímaváltozás következményei. Más helyeken elértéktelenednek az ingatlanok. Árvizveszélyes környéken drágább lesz a biztosítás, vagy nem is lehet majd biztosítást kötni a házakra.
Ha az ember egy kicsit is elgondolkodik, sejti, hogy a jelenleginél többet fizetünk majd az energiáért és az alapvető élelmiszerekért. Drágább lesz az utazás, a nyaralás.
A könyv szerzői a beszélgetésbe igyekeznek némi pozitívumot is becsempészni, és azt mondják, sok mindenre van megoldás, de ezek a megoldások nagyon drágák lesznek. A német újságírók hangot adnak aggodalmunknak, vajon Németország elég erős lesz-e ehhez gazdaságilag? Némi bizakodásra adhat okot, mondják, hogy Észak- és Közép-Európa a világ más részeihez, például Dél-Európához képest kevésbé érintett a klímaváltozás negatív hatásai által. Akár még nyerhet is gazdasági értelemben, ha új termelési ágak indulnak (újra) a régióban. Bár itt felmerül a kérdés, hogy honnan szerzi a nyersanyagot, és kinek tudja majd eladni az árukat.
Az újságírók nem tartják magukat a hollywoodi forgatókönyvekhez, és nincs happy end a beszélgetés végén. Azt mondják, el kell felejtenünk azt az ígéretet, amit minden generáció szeretne örökül hagyni, hogy a gyerekeinknek majd jobb élete lesz, mint nekünk. Ennek vége - mondják. A politika feladata lenne a katasztrófa megelőzése - teszik hozzá.
Egy nemzetközi osztályozási rendszer szerint egyébként Németország a világ összes országa közül a 10. helyen áll a klímaváltozás okozta veszélyeztetettségben illetve a veszélyekre való felkészültségben. A németeknél jobb helyezést a skandináv országok, illetve Ausztria, Svájc, Új-Zéland és Szingapúr ért el. Magyarországot a 46. helyre sorolták. Nálunk rosszabb jövőt jósolnak az európai országok közül Bulgáriának, Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Modáviának, Ukrajnának és Horvátországnak. Szebb jövőt várnak Szlovéniában, Szlovákiában és Lengyelországban. Ez a rangsorolás ITT tanulmányozható.
További cikkek:
A magyarok többsége komolyan veszi a klímaváltozást
Mit keresett Udvaros Dorottya a klímasztrájkon?
Nick Reimer - Toralf Staud: Deutschland 2050 – wie der Klimawandel unser Leben verändern wird, Kiepenheuer & Witsch, 2021
